Bejelentés


ZALANATURA Jövőnk a természet!


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Madárvédelem a kertben, parkban.



Fotó: Kardos Balázs



  • Városi parkok, kertek madárvilága gazdag, egységnyi területre számítva nagyobb, mint egy azonos nagyságú természetes erdőé.

  • A parkok fontos madárélőhelyei a meglévő faóriások, örökzöldek, cserjék.

  • A zárt bokrok, bokorcsoportok meghagyásával, illetve megfelelő kialakításával elősegíthetjük a madarak fészkelését. Itt el tudnak bújni és táplálékot is nyújtanak a bogyók és egyéb termések. A bogyók nyár végétől a tél végéig biztosíthatják az áttelelő énekesmadarak táplálékbázisát.

  • A bokorcsoportoknak kívülről zártnak kell lenniük! A bokrok alatt és a magas fűben a parkokban, kertekben is meg kell hagyni az avart az ott táplálkozó madár-, rovar- és kisemlős-fajok védelme érdekében.


A madarak akkor fognak fészkelni kertünkben, ha biztonságban érzik magukat, ezért érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat:



  • A madárfiókák nem árvák, nem szorulnak emberi segítségre!

  • A magevő madarak (zöldike, tengelic) fiókái szorulhatnak egyes esetekben segítségre, de célszerű minél előbb egy fészekközeli ágra visszahelyezni a fiókát.

  • Rovarevő madarak esetében, ha esetleg mégis fel kell nevelni a fiókát (feketerigó, vörösbegy, rozsdafarkú, poszáták, fecskék) földben megforgatott húsdarabkákkal, főtt tojással, sárgarépával, reszelt sajttal, gyümölcsökkel etethetjük.


Ha olyan környéken lakunk, ahol a madarak nehezebben találnak vizet, érdemes madáritatót vagy madárfürdőt kialakítani a kertben:
A kertben oda kell elhelyezni, ahol a madár könnyen észreveszi a közelítő ragadozót vagy embert. A kert árnyékos részében ki lehet alakítani egy kis medencét, de erre a célra egy műanyag tál is megfelelő. 
Figyeljünk arra, hogy 2-3 cm-nél ne legyen mélyebb a víz, mert különben nem fogják használni a madarak az itatót. Esetleg bele is fulladhatnak a túl mély vízbe. Ne feledkezzünk meg a víz rendszeres cseréjéről és az itató tisztításáról!


Egy jól működő itató a környék egész madárvilágát a kertbe csalogathatja!


Az odúk kihelyezésének néhány szabálya



  • Az odúk kihelyezésére legjobb időszak az ősz, de a vándormadarak visszatéréséig, egészen márciusig érdemes.

  • Az odúkat száraz deszkából készítsük, hogy ne vetemedjenek. A tető legyen leemelhető és széles peremű, hogy az eső ellen védjen

  • Parkok, kertek faágaira kell kiakasztani drót vagy akasztó (NEM SZÖGELNI!!) segítségével az odúkat olyan magasságba, hogy könnyen elérhessük, de a macskák és rongálók ne zavarhassák a madarak költését.

  • Nagyon fontos, hogy az odú árnyékos helyen legyen, ne tűzze a nap, lehetőség szerint a röpnyílás kelet vagy délkelet felé nézzen

  • Általánosan elmondható, hogy kertben 25 m2-ként 1 fészekodú kihelyezése javasolt

  • Nagyobb parkokban, erdőkben hektáronként 2-3 odú kihelyezése javasolt

  • A macskák ellen jó védelmet nyújtanak a fatörzs köré kötözött tüskés gallyak

  • A kert megfelelő kialakításával megtelepíthetjük a madarakat kertünkben és a lakóhelyünk környékén. A fészekodúk kihelyezésével segíthetjük a fészkelésüket, biztonságos helyet teremtve ezzel utódaik felneveléséhez.


A madarak természetes növényi táplálékai


A madarak táplálék-szükségletének biztosításához a következő növényeket érdemes ültetni a kertbe, parkba:


A parkfák közül:



  • Nyugati ostorfa

  • Öreg tölgyeken megtelepedett fagyöngy

  • Juhar-fajok (zöld juhart mellőzni lehetőség szerint, mert gyapjaslepke tápnövénye!! A magyar flórára nézve tájidegen!)  

  • Vadcseresznye, madárcseresznye

  • Madárberkenye

  • Bogyótermő cserjék telepítésével már a nyár második felétől a tél végéig biztosíthatjuk jó néhány faj táplálékbázisát és fészkelési lehetőséget is biztosítunk számukra!

  • Kecskerágó fajok

  • Fagyal

  • Hóbogyó

  • Galagonya

  • Tűztövis

  • Sóskaborbolya

  • Fekete bodza

  • Vadszőlő


Az örökzöldek közül fontos lehet a sűrű lucfenyő, tiszafa, tuja, puszpáng, magyal, boróka.


Odútípusok


Az "A" típus odú



Jellemzők: A kistermetű cinege fajok (kék-, barát-, fenyves cinege) jellemző odú típusa. Ebből kizárhatók a nagyobb termetű fajok (széncinege, csuszka, mezei, házi veréb stb.). Berepülő nyílás: . 26-27 mm átmérőjű, az odú aljától legalább 18 cm-re legyen


Belső alapterülete: legalább 10 * 10 cm


Kihelyezés: 2 - 3 m magasan függesztve kihelyezve.


B típus



Jellemzők: A leggyakrabban használatos típus a mesterséges odútelepeken. Alkalmas széncinege, csuszka, mezei veréb, légykapók és nyaktekercs számára. Ebből kizárható a seregély.


Berepülő nyílás: 32 mm átmérőjű, az odú aljától legalább 20 cm-re legyen


Belső alapterülete: legalább 12,5 * 12,5 cm


Kihelyezés: 2 - 8 m magasan függesztve vagy akár fatörzshöz rögzítve


 A C típus



Jellemzők: Alapterülete és külső méretre a B. típusú odúra hasonlít, de nem kerek berepülő nyílása van. Azoknak a fajoknak kedvez, amelyek szeretnek kilátni kotlás közben az odúból, mivel hasonló üregekben, repedésekben költenek.


Berepülő nyílás: legalább 10 cm * 10 cm legyen, de fajtól függően változhat.


Belső alapterülete: legalább 12,5 * 12,5 cm


Kihelyezés: A kihelyezett odú nyílása ne az uralkodó széljárás felé nézzen (északnyugat)! 1 - 8 m magasan elhelyezhető - fajtól függően.


A D típus  ("szalakóta" típus)



Jellemzők: Az odú az B. típusú odúra hasonlít, csak a méretei nagyobbak. Ebbe az odúba a szalakóta és búbos banka jól megtelepíthető, de használható seregély számára is. Megfelelő berepülő nyílással füles kuvik és kék galamb részére is alkalmas.


Berepülő nyílás: a megtelepítendő fajtól függően . 46-60 mm, illetve . 80 -120 mm, amely az odú aljától legalább 35-40 cm-re legyen.


Belső alapterülete: legalább 20 * 20 cm


Kihelyezés: A megtelepítendő fajtól függően változatos kihelyezési módok ismertek.


A D típus  ("füleskuvik" típus)



Jellemzők: A „D” típusú szalakóta odú méreteinek felel meg, de a berepülő nyílás nem kerek, hanem négyzet alakú.

Berepülő nyílás: legalább 10 * 10 cm, s mintegy 40 cm-re legyen az odú aljától.

Belső alapterülete: legalább 20 * 20 cm

Kihelyezés: Kihelyezhető épületekre, öreg nagy fákra (főleg felhagyott gyümölcsösökben), oszlopokra, legalább 5 - 8 m magasan. A fa törzséhez rögzítjük, ahol szintén vegyük figyelembe a fa növekedését.


Fakusz odú (Speciális "C" típus)



Jellemzők: Háromszög alakú farönk, vagy deszka odú, amelynek a háromszög mindkét oldalán van berepülő nyílása. Ez lehet szögletes, vagy hasadék alakú. Ez az odú kifejezetten fakusz fajok számára készül.

Berepülő nyílás: 2-3 cm széles és 5-6 cm magas, az aljától kb. 25-30 cm-re kezdődjék.

Felépítése: egyenlő oldalú háromszög alap, kb. 10-12 cm-es szárakkal

Kihelyezés: Az odút a hegyvidéki tölgyesekben, ártéri fűz-nyár ligeterdőben használhatjuk legeredményesebben. A kihelyezés magassága 0,5 - 1,5 m között változzon, szorosan rögzítve a fa törzséhez, s ne legyen hézag az odú és a fa törzse között. Ügyeljünk arra, hogy a fa növekedésével a rögzítés lazítható legyen! Mivel a fakuszok nagy táplálkozási területet tartanak, így 2 - 3 hektáronként ajánlott egy odú.


Kuvik odú (Speciális "C" típus)



Jellemzők: Speciálisan a kuvik számára fejlesztett odú, de Magyarországon már költött benne seregély és búbosbanka is. Ez inkább már „költőládának” nevezhető.

Berepülő nyílás: a kuvik 6,5 - 7cm-es lyukméretű odút igényel, amely a természetben manapság ritka.

Felépítése: 1 - 1,2 m hosszú henger alakú cső, a fenékre ajánlatos vékonyan fűrészport helyezni.

Kihelyezés: Erdőszélek, ligetes erdők, tanyák, nyílt síkvidéki területek háborítatlan részein, de nagyobb kertekben, gyümölcsösökben is jól használható. 3 - 5 m magasan vízszintesen helyezzük el! A magasság ettől függetlenül lehet tetszőleges is, mivel volt rá példa, hogy az odú a fával együtt kidőlt és költött benne madár. A bejárat ne nézzen az uralkodó szélirány felé. A kihelyezést még ősszel végezzük el, hogy a február végén a párba álló kuvikok rátaláljanak.


 


Gyakorlati tanácsok fészekodú készítéséhez.


A kertekbe kihelyezett odúkat előbb-utóbb elfoglalják a madarak. Természetesen mindenki kíváncsi arra, hogy mi történik az odúban, mennyi tojás van, milyen nagyok a fiókák. Bár a kertekben megtelepedő madarak jól tűrik az ember közelségét, szükségtelenül mégse zavarjuk őket! Figyeljük meg az eleséget hordó, fiókáit nevelő madarakat, ezt az odú közelében egy kényelmes kerti padról, akár 4-5 méter távolságról is megtehetjük. Még ilyen kis távolságról is érdemes távcsővel megfigyelni a röpnyíláshoz érkező madarakat. 


Az odút a fészkelési idő alatt túl gyakran ne ellenőrizzük! Óvatosan emeljük le a fáról (ha az odú kampóval van felhelyezve) és lassan nyissuk föl a tetejét. Amennyiben a madár a tojásokon ül, akkor haladéktalanul vissza kell zárni a tetőt és az odút vissza kell helyezni a fára! (A fára rögzített odúkat természetesen nem kell leszedni a fáról az ellenőrzések során.) A tojásokat, fiókákat ne érintsük meg, ne vegyük ki az odúból. Ősszel, az odúban található fészekanyagot ki kell onnan venni és lehetőleg el kell égetni.


"Idegenek" az odúban


A madárodúkban nem várt vendégek is megjelenhetnek. Kevésbé ismert kisemlősök a pelék. A nagy pele gyakori állat hazánkban, de éjszakai életmódja miatt ritkán látható. Hétvégi házak, erdős terület melletti települések házainak padlásain gyakran megtelepszik. Sok gyümölcsöt eszik, de nem veti meg a madártojásokat, madárfiókákat sem, ezért bizony néha kirabolja a madárfészkeket. Hosszú téli álmot alszik, és mivel egy széncinege méretű „B” típusú odú nyílásán pont befér, ezért előszeretettel választja ezt pihenőhelyéül. Nem ritka, hogy egy odúba több példány is betelepszik. Kertekben ritkábban látható egyik rokona, a mogyorós pele. Régebben a nagy pele nemkívánatos látogató volt egy-egy odútelepen, amennyiben azonban a kertünkben az egyik odúnkat választja, hogy ott töltse el téli álmát, ne háborgassuk! A pelékre leggyakrabban az őszi odútakarítások során lelhetünk, amikor már megkezdték téli álmukat. Főként nagyobb méretű odúkban telepszenek meg a lódarazsak, amelyek kellemetlen élményekkel tehetik gazdagabbá az odúkat ellenőrző kertészt. Mielőtt egy odút meg szeretnénk tekinteni, néhány napig feltétlenül figyeljük, hogy valóban madár fészkel-e benne.


A madáretetés szabályai



Fotó: Maros Sándor


Sok madárfaj nem költözik délre, velünk töltik a telet. Ilyenkor szorgalmasan tisztogatják a fákat, elfogyasztják a rovarpetéket és bábokat, megeszik a téli álmot alvó kártevőket. Lecsipegetik a növények bogyóit, magvait. Folyamatos etetésre csak a zord fagy és összefüggő hótakaró esetén van szükség, ilyenkor a madaraknak a megszokottnál is több energiára van szükségük - már az életben maradáshoz is. A rendszeres etetéssel elérhetjük, hogy sokkal több színes madarunk énekeljen vagy éppen pusztítsa a rovarkártevőket jövőre a kertben.



Meddig etessük a madarakat?



Természetesen a madáretetés befejezését sem lehet a naptárhoz igazítani, mint ahogy az etetés kezdését sem. Az időjáráshoz kell igazodni mindig. Egy biztos: TILOS egész évben etetni a madarakat! 


 




Akkor kell elkezdeni az etetést, ha beálltak az első nagy fagyok,illetve ha hó fedi be a tájat!
-5 Celsius fok alatt mindeképp tegyünk ki élelmet!!! Káros viszont, ha egészen a meleg évszakig etetjük őket, mert a fiókáknak feltétlenül szükségük van állati fehérjére, ami lárvákban, kukacokban, rovarokban, pókokban található meg. Ha már elkezdtük az etetést, ügyeljünk arra, hogy az folyamatos legyen! Ne hagyjuk cserben barátainkat, mert ezzel halálukat okozhatjuk! A legfontosabb szabály, hogy etetni kizárólag a téli hónapokban, azaz november elejétől március közepéig kell.


 


Figyelem!


Ha elkezdjük a madarakat etetni, figyelni kell a folyamatosságra. A kihelyezett táplálék odacsalogatja a madarakat. Ha elfelejtődik a madárető feltöltése, az odagyűlt madarak könnyen elpusztulhatnak a táplálék hiányában!


Mivel szabad etetni a madarakat:



  • Almával és körtével, de ne vágjuk össze, hanem hagyjuk nagyobb darabokban, mert a fagyott kisebb gyümölcsdarab bélgyulladást okozhat

  • Gyümölcsfákon marad terméseket is szívesen csipegetik

  • Napraforgómag jelentős energiatartalék olajtartalma miatt

  • Magkeverékeket dióféleségekkel, gabonamagvakkal, dinnye és fenyőmagvakkal is dúsíthatjuk. A diót és a mogyorót fel kell aprítani.


Madárkalács készítése:


Olvasztott marhafaggyúba keverjünk napraforgót, diót, mogyoródarabokat. A lényeg a marhafaggyú, mint kötőanyag, a magvak arányán lehet változtatni. Ha nincs más, a napraforgó mag is elég hozzá. A hidegben megszilárdult, megdermedt madárkalácsot akasszuk ki egy fa ágára (mielőtt megdermedne, lógassunk bele egy madzagot).


Mivel nem szabad etetni a madarakat:



  • Sótartalmú élelmiszerekkel (pl. kolbász, sonka, sajt, szalonnamaradék, főtt burgonya), mert ezektől szomjasak lesznek

  • A margarin és a vaj egyes esetben bélgyulladást okozhat

  • A nedves kenyér és süteménymorzsákban pedig káros baktériumok telepedhetnek meg




Kész madárodúk, etetők vásárlása


Kereskedelmi forgalomban több madárodút lehet kapni. Nagyon fontos, hogy csak olyan odút vásároljunk, amelynek méretei nem térnek el lényegesen az itt ajánlottaktól (ne legyenek szűkebbek), figyeljünk arra, hogy a berepülő nyílás ne legyen szálkás, a lyuk szélének egyenletesnek, szépen csiszoltnak (fúrtnak) kell lennie.
Figyeljünk arra, hogy a vásárolandó odú (és etető) ne tartalmazzon olyan anyagokat, amelyek víz hatására hamar deformálódnak, tönkremennek.
Lehetőleg csak természetes anyagokból készült termékeket vásároljunk.
 


 


http://bolt.mme.hu/index.php


 


A madárbarát kert menüpontban található anyagok forrása: http://www.odu.mme.hu/


 


 












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!